Rohannak
a nyári napok, lassan egy hónapja nem írtam bejegyzést. A múlt
héten voltunk az éves vizsgálaton a gasztroenterológián. Kicsit
féltem, hogy kikapunk, mert Laci kicsit súlyosabb a kelleténél,
de a doktornő megnyugtatott, hogy még nincs vész, de most kell
nagyon odafigyelni az étkezésre. (141 cm magas, és 41,60 kg)
Mivel a rendelés egy órát csúszott, már a vérvételre nem
jutottunk el. Siettünk is, mert egy kedves barátnőmmel
találkoztunk egy ebéd erejéig, ami vörösboros, gombás, marha ragu
volt burgonya krokettel, nagyon finom volt. Laci egy kicsit morgott,
hogy ő nem fog tudni enni, de tudott, mégpedig natúr csirke mellet
rizzsel, ami szintén finom lehetett, mert ahogy ette, úgy derült
fel az ábrázata. Sajnos barátnőmnek vissza kellett mennie
dolgozni, mi pedig folytattuk utunkat a Várba. Nem
célirányos volt a sétánk, csak jöttünk-mentünk, nézelődtünk. Megcsodáltuk a szép, régi épületeket és persze az ágyukat, közben sokat beszélgettünk a várról és a hozzá fűződő emlékeimről. Több mint tíz éve nem jártam itt, jó volt emlékezni a régi
nagy sétákra. (Szüleim barátai laktak a Lovas utcában, ha náluk
jártunk elmaradhatatlan volt az ebéd utáni séta a Tóth Árpád
sétányon.) Majd lesétáltunk a Délibe, és haza vonatoztunk, a
kényelmes, tiszta, légkondicionált, vonattal.
Ráadásként sikerült két foltvarrós újságot vennem olcsóbban a pályaudvaron egy újságosnál,
Laci pedig néhány Garfielddel lett gazdagabb.
Jó volt ez a nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése